Csigiri csá!
Gondoltam, akit érdekel, azzal megosztom, hogy milyen nagy drámába keveredtem és jómagam sem tudom, hogy mihez fogok kezdeni ezek után. Aki olvasta az előző bejegyzéseket, az tudhatja, hogy ez a bejegyzés azoknak kiegészítő eleme lesz, mivel minden egyes ilyen témájú bejegyzés egymásra épül. Na vágjunk bele.

 Tegnap elmentem Ice Beachre azért, mert akartam találkozni azzal a lánnyal, akit szeretek, másrészről meg egy hatalmas buliról volt szó, ami évenként csak egyszer van megszervezve és gondoltam ez egy jó alkalom lesz egy találkozóra és egy közös bulizásra, mint régen.Minden jól kezdődött, a busz igaz késett, mert hibásan írták ki, én meg nem értesültem róla, de a sofőr és a segédje nagyon arcok voltak, szóval mosolyogva mentem be a beachre. Először elmentem mellettük 2x is, de aztán észrevettem őket, a szerelmemet nagyon erősen átöleltem, mert örültem, hogy ott lehetek Vele.

 Elkezdtünk beszélgetni, amikor kettesben voltunk, akkor kicsit részletesebben is, elmondtam neki mindent, amit érzek, ahogy érzek és hogy miatta jöttem le Beachre nem mások miatt(egyik ribanc sem érdekel, fogalmazzunk így). Megittunk közösen egy kólát, átkaroltam, ő elmondta, hogy nagyon kötődik a másik sráchoz és ami közte és köztem számára létrejött 1 é, az a másik sráccal számára 1 hónap alatt. Közben kicsit besértődtem, mert félreértettem egy aprócska dolgot, mondom iszok egy vodkanarit, mert így nem lesz ez jó, lehúztam, megkérdeztem tőle, hogy sír-e mert rádőlt Ádám vállára, majd átvettem, magamhoz öleltem és megcsókoltam…Első csók, ami olyan fájdalmas és keserű volt, majd inkább elfordította a fejét, mert ahogy ő fogalmazott: ez csak nagyobb fájdalommal járna(ezt a mondatot többször is említette). Közben megkérdeztem tőle többször is, hogy "akkor vége?", aztán talán a harmadik után rábólintott, hogy vége, de én ezt nem tudtam elfogadni, rádőltem a vállára, és elkezdtem pityeregni és azt mondtam, hogy bármennyire is próbálom, nekem ez nem fog menni, nem egyszer próbáltam, nem ment, majd letöröltem az arcomról a könnycseppeket.

 Mikor táncoltunk, mikor megpusziltam az arcát, táncolás közben sosem nézett a szemembe,mert nem ment neki. Közben elmentünk a WC felé, de ők eleinte nem tudták, hogy megyek mögöttük, mert nem vettek észre és az Ádám rákérdezett, hogy "na mi van kiöntötte neked a szívét"? Hátrafordult és látta az arcomat, hogy hoppá ezt lehet nem kellett volna, dühbe gurultam, de az Ádámra nem tudnék haragudni, elég régóta ismerem. Amíg a szerelmem WC-zett, elmondtam neki is, hogy mi a szitu, hogy én már 1 éve és 1 hónapja szeretem őt és egy éve + 1 hónapja várok arra, hogy az enyém legyen, és most itt van ez a srác, aki felborít mindent.

 Ekkor megtudtam Ádámtól, hogy találkoztak és hogy a szerelmem akar imponálni a srácnak, hogy minnél jobban érdekelje a srácot(a srácnak a vasalt hajú szőkék jönnek be és ő meg mindent megtesz annak érdekében, hogy tökéletes legyen neki). Ezen kissé kiakadtam, mert én érte harcolok, ő meg a srácért harcol és ez egy reménytelen szerelmi háromszöget alkot. Elindultunk visszafelé, ekkor már a parkolóban lévő bulinak vége volt, mentünk be a Beachre. Elkezdtünk táncolni, de…teljesen más volt.. Már nem olyan volt, mint régen. Az egész teljesen átalakult. Ő nem nézett a szememben tánc közben, ha puszit adtam neki, a mosoly legörbült az arcáról, szóval nem érezte jól magát velem. Majd megkérdeztem tőle, hogy miért? És azt válaszolta: Már elmondtam Norbi.. Szeretem őt is és ez így csak nagyobb fájdalom lesz. Mondom ennél nagyobb már úgy sem lesz, szóval tök mindegy. Amikor az Ádámmal táncolt, láttam rajta, hogy beleéléssel csinálja, ha Velem, akkor ilyen lomhán. Néha azért egymás vállára dőltünk és lassúztunk, mint régen, de már más volt az egész. Közben összefutottam néhány ismerős arccal, egyik legjobb barátommal, Danival, kis táncolás és cigiszünet közben elmondtam neki is, hogy mi a szitu, majd a szerelmemet is félrehívtam és megbeszéltük, hogy 1 hétig felszívódik, nem beszélünk egymással és amelyikünk jobban hiányzik, azt választja. Mondtam rendben van.

 Megismerkedtem 1-2 barátjával, barátnőjével. Az egyik barátjával és annak két másik haverjával eléggé párhuzamban vágtuk a dolgokat, szóval kijöttünk egymással. Táncolgattunk immáron 5en együtt. Ádám is megjelent, majd mondtam a többieknek, hogy menjünk, hagyjuk őket táncolni, mi meg ismerjük meg jobban egymást. Elmentünk beszélgetni, majd később mindenki szétvált, én a szerelmemet kerestem, de nem találtam.. Összefutottam még jónéhány ismerőssel, akikkel táncolgattunk, beszélgettünk, majd végre rátaláltam a szerelmemre és Ádámra, hogy táncolnak, felakartam kérni a szerelmem táncolni, de ekkor már elutasított. Nem tudtam, hogy miért. Majd elkezdte a fejemhez vágni, szószerint üvöltve, hogy „itthagytál baszdmeg” „hallottam mindent” „persze nem kell itt magyarázkodni" és stb. Én nem tudtam miről beszél, de lehetőségem sem volt megmagyarázni a dolgokat, hozzávágtam szomorúan, hogy akkor felejtsük el egymást. Pár perccel később visszamentem, hogy csináljunk egy partifotót, még úgy nagy nehezen beleegyezett, a táncba viszont már nem, és dörgölte az orrom alá, hogy én mondtam, hogy felejtsük el egymást, én akartam így stb. A szeméből tükröződött a gyűlölet, vagy én nem tudom, sosem láttam még ilyennek. Majd leültem, gondolkoztam egy kicsit és visszamentem bulizni, néhány haveromnak kiöntöttem a szívem, akik megvigasztaltak és buliztunk közösen tovább és a parti maradék 1-2 órájában jól éreztük magunkat a szerelmem és Ádám nélkül.. Közben balhé is volt, egyik haverom haverját megverték, eltört a srác keze meg minden, viszont a srácot nem találtuk már sehol, pedig ráfért volna egy kiadós verés, mert a srác, akit megvertek semmit nem csinált.. Buli után kimentem várni a party buszt, ami mellesleg 4x fordult, mert annyian voltunk, majd a szerelmemnek megírtam a dolgokat facebook üzenetben telóról, mivel csak ott volt rá lehetőségem. Az üzenet így nézett ki:

A válasz:

„Amikor otthagytatok, ha nem mondtátok volna azt, amit meghallottam, akkor semmi bajom nem lenne. Ennyi az egész. Igen, kurvára szarul esett tőled és meg is haragudtam rád, való igaz. Nah mindegy... Hát akkor... Ég Veled! És légy boldog...”

Az én reakcióm:

„Mit hallottál? Azt h hagyjuk kettesben őket? Mert ennyit mondtam...Semmi mást csak ennyit.. És azt sem hagytad h magyarázatot adjak így hát itt írtam meg..”

Reakciója:

"Hagyjuk kettesben őket... Hadd turbékoljanak, az megy nekik." és úgyis tudod, h semmi sincs közünk, csak barátság, jó oké, h anno többet akart, de ő az egyetlen olyan barátom, aki tényleg közel áll és mindig meg tud vigasztalni... és ez pont tőled kurvára rosszul esett és ne csodálkozz a reakciómon... viszont megyek és lefekszem... vagy iszok egy kv-t vagy nem tudom... szia...

 És végül az én reakcióm:

„Turbékolás? Isten engem úgy segéljen ha ilyet mondtam. Te is tudod h nem ittam semmit de ilyet nem mondtam. Mind1 így vagy úgy a helyzeten sajnos nem változtat, én összetörtem és még most is látom azt a tekintetet..Meg miért mondtam volna ilyet hisz tudom h barátok vagytok..na mindegy a lényeg hogy ez így nem hogy hasznos volt,több fájdalmat szenvedtem el mint eddig főleg mikor láttam a tekinteted ahogy táncolsz Ádámmal velem meg nem.Szerencsére ott volt néhány barátom akik támogattak és jól tudtam érezni magam a parti végén...És még 1x remélem h rá fogsz jönni mindenre idővel. Az 1hét meg nem tudom h innentől kezdve mennyire is fontos..én elmondtam mindent te valamit félrehallottál vagy vmelyik másik srác mondta de ilyet nem mondtam. Innentől kezdve nekem tiszta a lelkiismeretem.Na szia...már nem is tudom mit kéne írjak. Darabokra tört szív nincs ezen a szaron...”

 Minden esetre este szó nélkül tiltott le, az Ádámmal jobban érezte magát, mint velem, ez látszott is, erre az volt az indok, hogy "mert az Ádám nem bántott meg én meg megbántottam", de az izgalmas ebben az egészben az, hogy ő már akkor nem érezte jól magát velem, mikor elkezdtünk együtt táncolni, már akkor láttam rajta, hogy valami baj van, mivel egyáltalán nem mosolygott táncolás közben, mellesleg miután "megbántottam", nem is táncolt már Velem. Hát ő tudja, hogy mit tesz, ő tudja, hogy neki hogy lesz jobb, elengedett engem, hát akkor elengedem én is őt...Elképzelhető, hogy fogunk még találkozni a jövőben, az is elképzelhető, hogy fogunk még beszélni, de lehet, hogy akkor már számára késő lesz..

 Szóval ez egy elég tanulságos történet arról, hogy mit is jelent az, amikor kitartasz egy olyan nő mellett, akit tiszta szívedből szeretsz és nem csak egy megfektetésre valóként tekintesz rá, viszont ő meg máshoz kötődik és ez egy, ha nem is a végtelenségig tartó, de egy elég tartós, hosszú küzdelemhez vezet.