Az elmúlt napok során eléggé erősen gondolkoztam azon, hogy erről a témáról is kifejtem bővebben a véleményemet és megosztom az olvasói réteggel. Nyilván lesznek olyanok, akik teljesen egyetértenek, olyanok is, akik csak részben és valószínűleg akad majd olyan is, aki nem, mivel megfigyeléseim alapján erről a témakörről eléggé megoszlanak a vélemények. Ezért is fogok többféle megközelítési alapot használni. Remélem a bejegyzés elolvasása után sokan más nézetet fognak követni, srácok és csajok egyaránt. Noha ez nem olyan egyszerű, mint leírni és beszélni róla, mivel akkor minden ember boldogságban élne, de hát mi másért tartalmazná a cím az "ördögi kör" címszót, ha nem emiatt?

 Mindkét nem két rétegre osztható: a normális, aki a boldog párkapcsolatokat keresi, és az a réteg, aki csak a kalandokat keresi. Ez persze nem jelenti azt, hogy az az ember nem számít normális srácnak vagy csajnak, aki csak a kalandokat keresi, mert ez is két részre oszthathó: aki kihasználja a célszemélyt, illetve aki olyan egy éjszakásba megy bele, amiről tudja jól, hogy nem lesznek komolyabb következményei(például összetöri ezzel egy ember szívét.)

 Kezdjük a "normális" réteggel, akik a boldog párkapcsolatot keresik. Tételezzük fel, hogy van egy normális lány, és egy normális srác. Ezek összetalálkoznak egymással. Egyik félben sem alakult még ki az, hogy mit is akar a másiktól, eleinte csak ismerkedési szakaszról beszélünk. Találkozgatnak, órákat beszélgetnek facebookon, a találkozások mennyisége egyre inkább fokozódik, és szépen telik az idő. Nyilván a srác úgy gondolja, hogy nem szabad rögtön lerohannia a lányt, mert azzal csak elüldözi őt, mert megijeszti, és mivel kezd egyre szimpatikusabbnak tűnni, ezért vár a megfelelő pillanatra. Néhány héttel, vagy akár hónappal később a srác kitárja valódi szándékát a lány felé, azonban itt a szép kis történet fordulatot vesz. A lány szépen visszahúzódik és a srácot elkezdi semmibe venni. A találkozások és a beszélgetések már nem olyanok, mint ezelőtt, noha a lány nagyon szimpatizált a sráccal, de mégis látott benne valami olyat, amit a többiben nem. Már az első pár találkozás során érezhető volt valami különös a kettejük kapcsolata között, de ha ez így van, akkor miért torpan meg abban a pillanatban, ahogy a srác komolyabb szándékkal közeledik felé, és az egész "csak összejárunk beszélgetni meg jól érezzük egymás társaságában magunkat" dolog válik számára rendszeressé, de nem akarja továbbvinni ezt az egészet párkapcsolat formájában? Erre Én legalább kétfajta magyarázatot is találtam:

1. Fentebb írtam, hogy a lány látott valamit a srácban, amit a többiben nem: túlságosan normális volt azokhoz képest, akiket megismert, és fél attól, hogy amint belépnek a kapcsolati státuszba, az egész romlásnak indul, hiszen a régmúltjukra építik az egész életüket és nem adnak lehetőséget valami újnak. Tartanak attól, hogy ez az egész megszűnik létezni, jönnek a veszekedések, végül a szakítás, aminek következtében a két fél megszakítja egymással a kapcsolatot és a lány végül elvesztett egy olyat, akivel igazából kurva jól érezte magát. 

2. A sok idő hatására a nőszemély elhelyezte a srácot egy  bizonyos "friend zone"-ba, mivel úgy gondolta, hogy a srác valójában nem akar tőle többet, csak egy esetleges beszélgető társnak tekinti, hiszen akkor már réges-rég nyitott volna felé, és az első két hét alatt megalapozta volna az egész kapcsolatot(igazából ezt tartom kurva nagy ostobaságnak, mert a normális kapcsolatok nem két hét alatt alakulnak ki és a lányok részéről ez a sietség tesz tönkre valami olyat, ami igazából jól is végződhetne). Magyarán nem adnak időt a srácoknak arra, hogy kialakítsák a kapcsolat alapjait, hogy mélyebben megismerjék egymást, mert mire eljutna ideáig az egész, addigra a női fél már elkönyvelte a srácot havernak, barátnak, és nem is tudna vele már többet elképzelni, míg valójában az első hetekben ez lett volna a célja. 

 A második pontból következik az a bizonyos hajsza, hogy a srác elkezd küzdeni, és be akarja bizonyítani azt, hogy neki igenis fontos ez az egész dolog. Innentől vesz nagy fordulatot az egész: a női fél semmibe veszi ezt az egészet és hitegeti a sráccal, hogy barátságnál nem lehet több(na vajon miért?). A srác jobb esetben küzd tovább, a másik véglet, hogy továbbáll, a beszélgetési viszony még elképzelhető, hogy megmarad, de mégsem olyan gyakorisággal, mint előtte. Kicsit visszavesz a lendületből, hiszen valójában volt célja ezzel az egésszel, de mivel számára fontos volt ez az egész, ezért minden egyes apró részletre figyelt és nem akarta elhamarkodni a dolgot, hiszen nem akar csalódást okozni sem magának, sem pedig a kiszemelt félnek. Tehát: nem akart túlságosan elhamarkodott döntést  hozni. A srác kissé megtört lesz, de nem dobja el a büszkeségét, és keres valaki mást, majd talán egy jobb taktikával megpróbálja ugyanezt végigcsinálni a következő, normálisnak vélt lánnyal. Ha nem sikerül, próbálkozik tovább, de aztán rájön, hogy igazából ennek az egésznek semmi értelme, és továbbáll. A legtöbbjük ezt követően beáll azok közé, akik csak játékként tekintenek a nőkre, jönnek az egy éjszakások, ha úgy adódik, akkor az, hogy kihasználják az összes nőt szimplán azért, mert hiába is a kemény munka, megalázták őket azzal, hogy nem értékelték ezt a fáradozást. Vagy továbbra is bíznak ugyanebben az életvitelben, ugyanezt csinálják mindaddig, amíg tényleg nem találják meg azt, aki értékeli minden egyes apró mozzanatukat, noha nem vetik meg maguktól az egy éjszakásokat, de talán nem állnak be azon szívtiprók közé, akik csak fogják, dugják, majd dobják a csajt, aki igazából idővel beléjük szeretett.

 Na de mi van akkor, ha a női fél az áldozat? Hogyan lehetséges ez? Valóban szemétláda az összes pasi, akinek csak dugásra kellenek a lányok? Nyilván nem, mert akkor a fentebb leírt bekezdések értelmüket veszítenék. De hogyan lehetséges az, hogy a lányok áldozatul tudnak esni egy férfi csábításának? Annak, hogy csak kihasználják őket, aztán kidobják, mint macskát szarni? 

 Tegyük fel, hogy van egy normális lány, és találkozik egy sráccal, aki viszont nem biztos, hogy komoly kapcsolatot keres vagy egy olyannal, aki ezelőtt még normális volt, de életvitelt változtatott a sok kudarc során. A lány egyre inkább szimpatikusnak tartja a srácot, találkozgatnak, randizgatnak, az események jóval pörgősebbek, mint a fentebb említett példában. A lány naiv és issza a srác minden egyes szavát, úgy érzi, hogy "NA VÉGRE! Megtaláltam azt, akit keresek!" Minden szépen alakul, nem telik el egy hónap, és a két fél már ágyban találja egymást. A lány enged, a srác pedig mivel látja, hogy a csaj fut utána, mint egy pincsikutya, él a lehetőséggel és ki is használja azt. Nem fosztja meg magától ezt a lehetőséget, mert egy ostoba fasz lenne, ha így tenne. Még egy darabig megy ez a hajsza, mindennapossá válnak ezek a dolgok, a lány nagyon boldog, mert megtalálta azt, aki tényleg tökéletes...khm..Ja nem, csak elvakult, és futott egy srác után, mert a lányok nem szeretik azt, ha a srácok küzdenek értük.. Az túlságosan jó dolog, és ők inkább futnak egy srác után. Na de még nincs vége a sztorinak. A lány boldog, telnek a hetek, esetleg 1-2 hónap, majd a srác pontot tesz az egésznek a végére, kitalál valami jó alibit, amivel lelkiismeret nélkül véget vethet a kapcsolatnak. A lány össze van törve lelkileg, azt sem tudja mit kezdjen magával, fogynak a zsebkendők, csörög a barátnők telefonja, meséli a történetet az elejétől a végéig, taknya-nyála összefolyik, mert azt sem tudja, hogy hol kezdje, mert hogy őt bizony: átbaszták. Jobb esetben a lány talpra áll és folytatja a kis életét, elköveti ugyanezt a hibát, továbbra is fut a srácok után még egy párszor, majd jön a: "Minden srác egy rohadt fasszopó, mindegyiknek csak a szexre kellenek a lányok, tisztelet a kivételnek(ja akiket nem veszünk észre, igen)." 

  Szóval valójában mi is történik? Amikor megismerkedtek egy normális sráccal, azt elhelyezitek a barát zónában, mert ő nem támadott le titeket rögtön az első két hétben, és amikor úgy érzi, hogy már van egy biztos, normális alapja az egész kapcsolatnak, akkor felveti komolyabb szándékát, de akkor sajnos már csak barátként tekintetek rá, konkrétan NORMÁLIS ESÉLYT nem adva az egésznek, mert ha esetleg adtok is, akkor azt csak kényszerből teszitek, majd hasonlóan a srácokhoz, kerestek egy alibit, amivel kiléphettek a kapcsolatból, de igazából ti sem tudjátok, hogy miért tettétek, szimplán azért, hogy bebizonyítsátok magatoknak és a srácnak is azt az ostobaságot, hogy ez az egész nem működhetett volna. Igazából ez a normális srác valójában az elejétől kezdve utalt arra, hogy többet akar, hiszen ha semmit nem akarna, akkor nem is nyitna felétek. Elég csekély az esélye annak, hogy egy srác csak azért kezd el veletek beszélgetni, érdeklődni irántatok, mélyebben ismerkedni, mert barátságot akar. Mondhatnánk úgy is, hogy felfedezik a terepet és a lehetőségeket. 

 És valójában mi a tanulság? Az egy éjszakás illetve a "fogom-dugom-dobom" kapcsolatokat Ti magatok generáljátok azáltal, hogy futtok egy srác után, küzdötök érte, csorgatjátok a nyálatokat. A srác ezt észreveszi, ezt kihasználja, majd lapátra tesz titeket, mert egy férfi SOHA sem fogja becsülni egy nőben azt, ha küzdenek érte, mivel ez NEM a TI dolgotok, hanem a miénk. Évezredek óta a férfiak dolga nyitni a nők felé, udvarolni nekik, nem pedig fordítva. Szóval amíg Ti át akarjátok venni a szerepünket, türelmetlenek vagytok, nem adtok időt a dolgoknak, addig ne várjatok sokkal többet annál, hogy ki lesztek használva, lapátra lesztek téve és össze lesz törve a szívetek. Másik szabály meg az, hogy ha egy férfi erőlteti a szexet, az már gyanús és sántít. Valószínűleg nem leszel több neki egy pár ágyas kalandnál, mert egy normális férfi, aki tisztel és becsül téged, az vár, nyilván nem azért kezdte el felépíteni ezt az egészet, hogy utána egy ilyen faszsággal elbassza.  Arról viszont sajnos már nem a normális srác réteg tehet, hogy nem nyitjátok fel a szemeteket, nem adtok lehetőséget valami újnak, ami igazából mindvégig jól alakult, jól kijöttetek egymással, csak aztán mivel a srác nem kapkodott, ezért bekerült a friend zoneba. De mennyivel jobb nem bekockáztatni egy ilyet, minthogy futni a srácok után, vagy engedni egy olyannak, aki siettet mindent, végül pedig azt veszitek észre, hogy a szívetek ripityára van törve? Nos, ezt döntse el mindenki saját magában. És amíg ez így fog menni, addig az ördögi körnek sosem lesz vége. Úgyhogy járjatok nyitott szemmel! 

Norva