Kissé fáradt vagyok, de elszántam magam, hogy írok egy keveset a mai nap folyamán is. Szép idő van, és mióta várok már erre. A szép idővel jön a jó kedv, a jó kedvvel pedig a mosoly. Egy kis hajtás a héten, dolgozatok, munka, szopatás, menetmetszés, agyzsibbasztás, a mai nap egy kis futás, holnap kerti party, és ha úgy vesszük végérvényességében egy jó hetet zárhatunk, hiszen aminek árnyoldala van, annak van jó oldala is. Más kérdés, hogy számunkra melyik a fontosabb, a szembetűnőbb? Nyilván amelyik a fontosabb és szembetűnőbb, azt fogjuk hamarabb figyelembe venni, és az alapján fogunk dönteni. Én pedig amilyen pozitív vagyok, úgy mindennek a jó oldalával találkozom legelőször és azt veszem figyelembe. 

 Jó példa erre, ha segíteni szándékozol valakinek. Szép dolog a segítség, főleg ha azt önszántunkból tesszük. Noha nem mindig értékelik és foglalkoznak vele, de ha mást nem is, legalább saját magadnak örömet okoztál azzal, hogy megpróbáltad. De ha most azt veszed figyelembe, hogy nem szívesen fogadták a segítséged, akkor gyötörni fogod magad, és a végén Te érzed magad rosszul. Ebből kifolyólag meg már nem biztos, hogy szívesen fogsz segíteni bárkinek is, legfeljebb kérésre, nyűgösen, erőltetve csakhogy értékeljenek. De ettől nem leszel értékesebb. Értékesebb azáltal leszel, hogy a segítő szándékodban is a jót látod, még akkor is, ha azt nem úgy fogadják, ahogyan Te arra számítottál. Ezt csupán az elmúlt hét tanulságai miatt hoztam fel példának. 

 ,,A visszatérő emlék olyan, mint húzóra egy üveg pálinka: ha kell, ha nem, úgy is visszajön." /Norva/
A kellemes és szép emlékeknél nincs is jobb dolog még akkor sem, ha köztük vannak olyanok, amikre jobb lenne nem emlékeznünk. Pontosan ezek teszik sokkal szebbé a számunkra kellemes és szép emlékeket. Ez is hozzáállás kérdése, de mégis szükségünk van a rosszra, hogy értékelni tudjuk a jót. Ezt már egy korábbi bejegyzésemben említettem is, csak más témakörben. Az emlékek általában egy vagy több személyhez kötnek minket, és miért akarnánk ezeket magunkba fojtani, amikor ott a lehetőség arra, hogy ezek tegyenek minket sokkal boldogabbá? Persze ez is hozzáállás és nézőpont kérdése.

 Na de elég lesz mára a bölcsességekből, inkább tekintsünk bele életem néhány apróságába: 

A bal oldali képen az elkövetkezendő hetek divatját próbálom modell formájában bemutatni. Ha már a YOLOSWAG és a hipszterek ideje lejár, kell valami új is az embereknek.. És mindennek van egy kiindulópontja. Úgy gondoltam, hogy ez Én leszek, habár értesüléseim szerint ez Budapesten a feltűrt farmer és térdig felhúzott zokni már nagy divat.. :D 

A jobb oldali képen pedig egy rudis selfiet láthattok, ahol egy jó emberrel, HUAN-nal pózolunk. Ennek egyszerű oka csupán annyi, hogy a kedves Tanár Úr nem tolta le a képét a Kacsába egy másik haverom 20. születésnapjára, így hát behajtottuk rajta a behajthatót (habár egy üveg vodkának jobban örültem volna).

Zárásképpen két idézettel és egy zenével zárnék.

,,Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek! Ennyi az egész." 

,,Az ember hibázhat bármennyit, de az igaz szeretet megbocsát."

Na legyetek jók, és vigyázzatok magatokra! Csak pozitívan! :)