Annyira nem értem rá a héten, hogy amikor volt is egy kis időm, azt sem a blog írásával töltöttem el. Úgyhogy most kénytelen vagyok megint egy bejegyzésbe tömöríteni.
Szóval kezdjük a hét elejével. Eléggé lappangós volt,főleg ha a hétfőt tekintjük. Egy lány osztálytársunk anyukája fiatalon elhunyt betegségben..Isten nyugasztalja. Úgyhogy elmentünk a temetésre. A harmadik óra második felénél félbehagytuk az órát, és beestünk az 5. óra második felére. Biosz órán a tankönyv érdekes képein röhögtünk. :)) Keddi nap laza volt,nem volt semmi érdekes,csak tesi órán szoptunk a buzi kosárlabdákkal. Csináld ezt,körözz a labdával a fejed körül majd a lábad körül ,majd feküdj hasra és pattogtasd utána állj fel.. Huh mondom anyád. A fakt meg nem is volt olyan vészes,leszámítva azt,hogy jövőhét kedden tz-t írunk..Végül is félévkor úgy is leadom. Szerdán voltam megyei sakkversenyen egyéni jelentkezéssel,sakk klub nélkül és 2. lettem. Szóval köszönöm mindenkinek a részvételt,de nagyon úgy tűnik, hogy még így is majdnem én vagyok a megyében a legjobb a korosztályomban. :D Hozzátenném már nem is tudom mikor sakkoztam utoljára.
Aztán ezt követte ismét egy szerelmi dráma,amit most nem szeretnék kifejteni, de ejtek róla néhány szót. Nagyjából az előző bejegyzésemhez kapcsolódik az egész szituáció, annyit kell róla tudni, hogy életemben  még nem volt még egy ilyen lány, akit ennyire szerettem volna. De mégis sikerült elérnie azt, hogy nagyjából kiábránduljak belőle . Hogy miért? Nagyjából féléve fűzöm őt kisebb-nagyobb hézagokkal(összevesztünk,nyitottam mások felé ezalatt az idő alatt stb szóval egyezzünk meg 5 hónapban). Megkérdeztem tőle, hogy mit gondolna arról a témáról, hogy mi ketten járjunk. És erre jött a "Nem tudom,kajak megmondom... sokminden elbizonytalanított, meg minden..de nem tudom..." válasz. Húgom elmondása szerint ezt a kérdést mindennél jobban várta, hogy mikor kérdezem meg. Aztán megemlített 1-2 dolgot,hogy miért és akkor úgy voltam vele, hogy hagyom most már az egész témát..De már harmadjára. Nem baj három a magyar igazság,szokták mondani. Lehet, hogy kellett is ennyi, hogy rájöjjek mekkora seggarc vagyok, hogy kb "futok egy csaj után,mint egy pincsikutya",akinek lehet,hogy csak az a célja, hogy tesztelje meddig bírom épp idegekkel és meddig lehet húzni az agyamat ilyen téren... De amikor már nyilvánvaló az egész szitu, hogy ki mit akar a másiktól...Akkor már ne. Vannak határok ilyen téren is. 
Na de nem baj. Aztán a péntek hétvégémet úgy tűnt először, hogy itthon fogom tölteni, de aztán meglepetésemre az egyik csaj barátom kihívott, hogy lógjunk egy kicsit együtt megint. Szóval lementem az állomásra, aztán elkezdte mesélni, hogy megint itt van az a csávó, aki a multkor megkergette és hogy fél tőle. Mondom ne szarjál, majd lerúgjuk a fejét. Lementünk a buszmegbe is, és ekkor jött egy talajrészeg csávó, aki már az árokkal kacsingatott. Jól kiröhögtük magunkat, beszólt neki ez a hülye, majd átmentünk hozzájuk. :D Ott szopattuk egy kicsit a népet a faszságainkkal, de a legjobb az volt, amikor ő beszélgetett, bekapcsolta a webcamot és ez idő alatt én felvettem a rózsaszín parókáját meg a "divatszemüveget", aztán mikor mondta, hogy üljek oda, odaültem, és elkezdtünk röhögni azon, hogy milyen pokerfacet vágnak. xDDD Aztán miután beszopattuk a népet egy kicsit, kimentünk egy kicsit inni, aztán elsült egy csók, amire neki is szüksége volt meg nekem is az állapotunkat tekintve. Hazaérve a hajam kissé olyannyira alakváltoztató lett, hogy kb úgy néztem ki, mint Songoku, szóval vicces volt. Nagyjából ennyit a pénteki napról, de meglátjuk, hogy mit hoz a szombat.:)