Nos ennek a napnak a vége jó példa volt arra,hogy: "Hogyan basszuk el a hetünket másfél óra lezajlása alatt?"
Nah de kezdjük a legelején. A nap eleje változatlan volt,ugyanúgy suliba kellett menni,mint eddig,ugyanúgy jókat röhögtünk,mint eddig,ugyanúgy unalmasak voltak az órák és ugyanolyan jó jegyeket kaptam,mint általában. Viszont abban különbözött ez a nap a többitől,hogy most nem rögtön hazamentem suliból,mint szoktam,hanem találkoztam egy leányzóval. Nagyon jól elbeszélgettünk,megismertem őt kívül-belül mindenhogyan. Nagyon aranyos csajszi és ő is olyan mint én: be nem áll a pofája! :D Ez nálam általában már nagy előnyt jelent,viszont most tűz és víz közé kerültem,mert van másik 2,akit nem tudok hova tenni. Szóval döntenem kell és ezt vele is meg kellett osszam. Szóval ezen is túl estünk. Minden esetre mikor hazaértem,volt időm készülődni a névnapi partyra,összeröffenésre. 3/4 8 fele fel is mentem a helyszínre másfél liter házibor kíséretében.:) Miután felértem,a hangulat már jó volt,ment a bowlingozás és a billiárdozás meg a röhögés ezerrel. Volt már 1-2 tag,aki kicsit nem állt a lábán,de ez így volt jó.:) De most jön a rossz oldala a dolognak. Eltelt nagyjából 1 óra,és az ünnepelt már nem állt a lábán,kifeküdt mint a szar,szarul lett. Bevitték a férfi wc-be,hogy majd ott fog hányni,de előtte kinnt volt az udvaron és egy deszkalapon feküdt. Ezt követően nagyjából 1 óra a csoport felének azzal ment el,hogy figyelték az ünnepeltet,hogy mit művel és mit csinál. Oké megértem,hogy együtt éreznek vele,de szerintem elég lett volna egy vagy két ember is,aki figyel rá. Eközben a maradék 5 ember billiárdoztott és megpróbálta elfoglalni magát,köztük én is. Jókat nevettünk,táncoltunk is,de a gondolat,hogy a csoport fele fennt van és nem csinál semmit,kissé felnyomta a pumpát. Majd 1 órával később a csoport fele haza is ment,végül maradtunk 5-en,akikkel barátságosan elbeszélgettünk és elnevettük az időt,ott ültünk még egy órát,aztán mindenki hazatalált,volt akit kocsival vittek haza,volt aki gyalog ment haza.